Jelenlegi hely

Kerepes, Ökörtelek-völgyi Hulladékkezelő Központ

A Galga menti és Gödöllő környéki társult települések területén keletkező kommunális hulladék elhelyezésére az elmúlt években Kerepes közigazgatási területéhez tartozó Ökörtelek-völgyben került sor. A Gödöllő és Kerepes között húzódó völgy lakott területektől távol esik, Gödöllőtől való távolsága 2,5 km, Kerepestől kb. 2 km (légvonalban) távolságra helyezkedik el. A terület önkormányzati tulajdonban van, és a hulladéklerakásra alkalmas terület nagysága lehetővé teszi a regionális hulladéklerakóvá történő fejlesztést. A helyszín a geológiai, talajmechanikai vizsgálatok szerint is alkalmas a hulladék elhelyezésére. A központ vonzáskörzetében lévő két gyűjtőkörzet (Vácrátót, Kerepes) 61 településén több mint 208.000 ember számára jelenti a hulladék biztonságos feldolgozását a létesítmény.

Be-, és kiszállításra kerülő hulladékokat a központban alapvetően két elkülönített frakcióba sorolják: vegyesen gyűjtött lakossági és intézményi hulladék, valamint elkülönítve gyűjtött csomagolóeszköz-hulladék. Az eljárást követően kiszállításra a következő anyagok kerülnek: másodnyersanyagok (papír, műanyag, üveg, fém), tüzelőanyag és komposzt.

A hulladéklerakó meglévő létesítménye, az ún. I. ütem, 1998-ban készült el a város által használt régi szeméttelep (ún."0" ütem) mellett. A lerakóhely vezetékes vízzel és elektromos energiával is el van látva, valamint a működő lerakót kerítéssel körbekerítették. Emellett a központban új létesítményeket alakítanak ki a program keretében. A központi kiszolgáló létesítmények, a válogatómű, a mechanikai válogatómű, a komposzttelep és a hulladéklerakó megépítésével a terület alkalmassá válik az előírásoknak megfelelő hulladékkezelésre.

A központban elhelyezett létesítmények

Központi kiszolgáló létesítmények 

A hulladékkezelő központ területén olyan épületek és építmények helyezkednek el, amelyek szorosan egyik funkciós létesítményhez sem tartoznak, de az egész telep kiszolgálásához nélkülözhetetlenek:

  • portaépület,
  • abroncsmosó,
  • konténer és bálatároló tér,
  • hídmérleg,
  • mérlegkezelő konténer,
  • üzemviteli és szociális épület,
  • szennyvízgyűjtő akna,
  • PB gáztartály,
  • veszélyeshulladék-tároló,
  • gépszín és műhely,
  • üzemanyag-konténer,
  • gépkocsi- és konténermosó,
  • csurgalék- és csapadékvíz-tározó medence,
  • telepi út,
  • térfigyelő és tűzjelző rendszer, térvilágítás, 
  • kerítés.

Válogatómű és hulladékválogató csarnok

A hulladékok újra használatának, ipari nyersanyagként való megjelenésének elengedhetetlen feltétele, hogy a felhasználók igényeinek megfelelő minőségű (tisztaság, fajta, azonosság, szín azonosság, bála méret, bála súly stb.) másodnyersanyagot lehessen előállítani, amit válogatómű alkalmazása nélkül nem lehet megoldani.

A válogatómű a lakossági, a közületi és intézményi szelektív gyűjtésből származó hulladékot fogadja. A válogatás kézi és gépi erővel történik. A kiválogatott, bebálázott hulladék újra-feldolgozókhoz, hasznosítókhoz kerül.

A beérkező hulladék feladása két külön szállítószalagon történik. Az I-es szalagra a szelektív gyűjtésből származó vegyes, kevert anyagot lehet feladni. A szalag egy dobszitára vezeti a hulladékáramot, ahol a 6 cm-nél kisebb szennyezőanyag leválik. A leváló anyag a mechanikai válogatóműbe szállítható. A dobszitán fennmaradó anyag a válogatókabinba jut. A kiválogatott veszélyes hulladékokat átmeneti tárolás után megsemmisítésre veszélyes hulladékégetőbe vagy lerakóba szállítják.

A II. szalag kevésbé kevert, főként papír, vagy műanyag hulladéka közvetlenül jut a válogatókabinba. Az újabb válogatást igénylő másodnyersanyag külön válogatóhelyre irányítható. A szalagok végén a fennmaradó hulladékból mágneses szeparátorral a mágnesezhető fémhulladékok kerülnek leválasztásra.

A teljesen egynemű, válogatást nem igénylő másodnyersanyag a válogatószalag kihagyásával közvetlenül a bálázógép felhordó szalagjaira adagolható. Ide kerül a válogatókabin alatti boxokban összegyűlt, fajtánként elkülönített, egynemű másodnyersanyag is. Bálatároló csarnok: A hulladékválogatás után keletkező ipari, újrahasznosításra alkalmas másodnyersanyagok tárolására szolgál.

Mechanikai hulladék-válogatómű

A háztartási hulladék mechanikai úton több frakcióra bontható, így az előkészített anyag fajtánként eltérő módon hasznosító, emellett minimalizálható a lerakásra kerülő maradék hulladék mennyisége. A mechanikai előkészítés az alábbi fázisokra bontható:

  1. a beérkező hulladék fogadása, mérlegelése, 
  2. a hulladék feladása az aprítógépre,
  3. aprítás, 
  4. rostálásos leválasztás, 
  5. mágneses szeparáció, 
  6. fajsúly szerinti válogatás, 
  7. tüzelőanyag-csomagolás, 
  8. az egyes anyagfajták elszállítása.

Az ömlesztett hulladékot két kalapácsos aprítógéppel kisebb méretű 100-120 mm-es részekké aprítják. Az aprítás következtében a hulladék szemcsemérete homogénebbé és a további előkészítő-eljárásokban könnyebben kezelhetővé válik.

Az aprított hulladékot első lépésben dobrostában két szemcseméretre válogatják. A rostán áthulló anyag 85-90 %-a biológiailag bomló szerves hulladék, amit konténerben való összegyűjtés után a komposztáló telepre szállítanak. A rostán fennmaradó anyagot különféle osztályozási eljárásokkal további frakciókra választják szét. Első lépésben mágneses szeparátorral a fémek leválasztása történik. A maradék anyagot fajsúly alapján könnyű és nehéz frakcióra bontják. A könnyű frakció főként műanyag, papír, kombinált csomagolóeszköz, textil, fa hulladékokból áll. A leválogatott könnyű frakció először bálázásra, majd a kész bálák speciális csomagolásra kerülnek. A becsomagolt bálák azonnal, vagy tárolás után energetikai hasznosító műbe kerülnek. A nehéz frakciót nagyrészt szervetlen hulladékok – beton, kő, salak, üveg, – alkotják. Ez a rész a lerakásra kerülő hulladék, amelyet konténerben való gyűjtés után a lerakóba szállítanak.

Komposztálótelep 

A települési szilárd hulladékokkal kapcsolatosan elfogadott alapelv, hogy mindaz az anyagmennyiség, amely anyagában hasznosítható, kerüljön vissza a gazdasági folyamatokba, mind az ipari, mind a mezőgazdasági felhasználás révén. A szerves hulladékok újrahasznosításának legkézenfekvőbb módja a komposztként való felhasználás, hiszen sem az átalakítás folyamata, sem a végtermék nem károsítja a környezetet.

Gazdaságossági és minőségügyi szempontokat figyelembe véve a folyamatosan ellenőrzött, gyorsított, aerob komposztálási eljárás technológiájával történik a szerves hulladék kezelése. A technológia biztosítja az ideális hőmérsékletet, oxigén- és nedvességtartalmat, valamint képes a folyamatok nyomon követésére. A létesítmény egyszerűen és gazdaságosan üzemeltethető, hiszen a komposztálandó anyagban a prizma felrakása és lebontása közötti mintegy 4 hetes időszakban emberi beavatkozásra nincs szükség. Az ideális oxigénellátottság csökkenti a nemkívánatos szagok képződését, ugyanakkor a speciális takaróanyag további védelmet nyújt a szagemisszióval szemben, emelett meggátolja a prizma kiszáradását, illetve túlnedvesedését.

A komposztálódási folyamat végén az anyagot különböző eljárásokkal eltérő minőségi kategóriákra választjuk szét. A jó minőségű komposzt mezőgazdasági területekre, a közepes minőségű táplálékláncból kivont területekre (pl. energia ültetvények, ipari területek, meddőhányók rekultivációja), míg a gyenge minőségű a lerakókon lesz takarásra, illetve a rekultivációkra felhasználva.

Hulladéklerakó

A depóniatér bővítésének II. üteme egy 24 700 m2 szigetelt területen történik. A kiépítendő kapacitás összesen 420 000 m3. A lerakó szigetelése és műszaki védelme 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletben előírtaknak megfelelően történik. Ez garantálja a felszín alatti vizek védelmét és a csurgalék víz elvezetését.

A csurgalékvíz a szivárgó kavicsrétegen keresztül drénhálózat segítségével tározóba jut. Itt részben elpárolog, részben pedig visszalocsolásra kerül.

A Zöld Híd program eredményei

Kerepes, Ökörtelek-völgyi Hulladékkezelő Központ

Nógrádmarcali Hulladékkezelő Központ

Hulladékudvarok

Átrakóállomás

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek