Jelenlegi hely

Nógrádmarcali Hulladékkezelő Központ

A nógrádmarcali regionális hulladéklerakót 16 észak-nyugat Nógrád megyei település hozta létre 1997-ben. A központ kialakítása a jelenleg is üzemelő hulladéklerakó fejlesztésével kerül kialakításra. Nógrádmarcal település közigazgatási területe, ahol a lerakó elhelyezkedik, a projekt területtel közvetlenül határos. A lerakó környezetében 1 km-en belül lakott terület, közelében védett, vagy védelemre tervezett természeti terület nincs. Az Észak-kelet Pest megyei hulladékgazdálkodási program keretében regionális hulladéklerakóvá történő fejlesztése, a hulladék kezelésével kapcsolatos létesítmények elhelyezésének lehetősége azonban a morfológiai adottságok (dombvidéki terület) miatt korlátozott. A szelektált hulladék tárolására és a komposzttelep megépítésére a jelenlegi lerakón kívüli, de még a Társulás tulajdonában levő területeket kell igénybe venni.

A nógrádmarcali hulladéklerakó bővítésénél a telepi létesítmények elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a telep bővítésével új épületek megépítése szükséges. Az épületek elhelyezése a domborzati sajátosságok miatt csak a szükséges földmunkák elvégzését követően történhet meg.

A gyűjtési körzetbe vont települések elhelyezkedését és a közúthálózatot alapul véve a központ Szügy település felé, a falut elkerülő közúton közelíthető meg. A központba csak vegyesen gyűjtött lakossági és intézményi hulladék érkezik.

A központban elhelyezett létesítmények

Központi kiszolgáló létesítmények

A hulladékkezelő központ területén olyan épületek és létesítmények helyezkednek el, amelyek szorosan egyik funkciós létesítményhez sem tartoznak, de az egész telep kiszolgálásához nélkülözhetetlenek:

  • Üzemviteli szociális épület
  • Gépszín és műhely
  • Veszélyeshulladék-tároló
  • Vezetékes ivóvíz
  • Szennyvíztároló akna
  • PB gáztartály
  • Konténertároló
  • Csapadékvíz (tüzivíz medence)
  • Térfigyelő és tűzjelző rendszer
  • Üzemanyag-konténer
  • Térburkolatok
  • Övárok
  • Kerítés

Mechanikai hulladékválogató mű

Az ömlesztett hulladékot egy kalapácsos aprítógéppel kisebb méretű 100-120 mm részekké aprítják. Az aprítás következtében a hulladék szemcsemérete homogénebbé és a további előkészítő-eljárásokban könnyebben kezelhetővé válik. Az aprított hulladékot első lépésben dobrostában két szemcseméretre válogatják. A dobrosta lyukméretével lehet a leválasztott anyag tisztaságát fokozni, viszont túl kicsi lyukméret esetén a rostán fennmaradó anyag válik szennyezettebbé. A rostán áthulló anyag 85-90 %-a biológiailag bomló szerves hulladék, amit konténerben való összegyűjtés után a komposztáló telepre szállítanak.

A rostán fennmaradó anyagot különféle osztályozási eljárásokkal további frakciókra választják szét. Első lépésben mágneses szeparátorral a fémek leválasztása történik. A maradék anyagot fajsúly alapján könnyű és nehéz frakcióra bontják. A könnyű frakció főként műanyag, papír, kombinált csomagolóeszköz, textil, fa hulladékokból áll. A leválogatott könnyű frakció először bálázásra, majd a kész bálák speciális csomagolásra kerülnek. A becsomagolt bálák azonnal, vagy tárolás után energetikai hasznosító műbe kerülnek. A nehéz frakciót nagyrészt szervetlen hulladékok – beton, kő, salak, üveg, - alkotják. Ez a rész a lerakásra kerülő hulladék, amelyet konténerben való gyűjtés után a lerakóba szállítanak.

Komposztálótelep

A komposzttelep a jelenlegi hulladéklerakó területén kívül a telep bejáratának közelében, de még önkormányzati tulajdonban álló területen épül meg. Az alkalmazott technológia megegyezik a kerepesi központnál alkalmazottal:

Gazdaságossági és minőségügyi szempontokat figyelembe véve a folyamatosan ellenőrzött, gyorsított, aerob komposztálási eljárás technológiájával történik a szerves hulladék kezelése. A technológia biztosítja az ideális hőmérsékletet, oxigén- és nedvességtartalmat, valamint képes a folyamatok nyomon követésére. A létesítmény egyszerűen és gazdaságosan üzemeltethető, hiszen a komposztálandó anyagban a prizma felrakása és lebontása közötti mintegy 4 hetes időszakban emberi beavatkozásra nincs szükség. Az ideális oxigénellátottság csökkenti a nemkívánatos szagok képződését, ugyanakkor a speciális takaróanyag további védelmet nyújt a szagemisszióval szemben, emellett meggátolja a prizma kiszáradását, illetve túlnedvesedését. A komposztálódási folyamat végén az anyagot különböző eljárásokkal eltérő minőségi kategóriákra választjuk szét. A jó minőségű komposzt mezőgazdasági területekre, a közepes minőségű táplálékláncból kivont területekre (pl. energia ültetvények, ipari területek, meddőhányók rekultivációja), míg a gyenge minőségű a lerakókon lesz takarásra, illetve a rekultivációkra felhasználva.

Hulladéklerakó

A hulladéklerakót 1997-ben 47000 lakos 13166 t/év mennyiségű hulladékának elhelyezésére alakították ki. Ennek bővítése során a lerakó műszaki védelemmel ellátott rendezett prizmás elhelyezést végez, kompaktoros tömörítéssel, csurgalékvíz gyűjtéssel és visszaöntözéssel, vízjogi engedélyes talajvízfigyelő kutakkal, mérlegeléssel és nyilvántartó rendszerrel került kialakításra, 10 000 t/év hulladék elhelyezésére (32 000 m3/év), 320 000 m3 hulladéklerakó kapacitással, működése a jogszabályoknak megfelelő.